Hiphop eljött a július 20., amikor a mi kis apró, két és fél kilós újszülött babánk már hat és fél kilós nagylányként ünnepli a fél éves szülinapját.

Sok minden eszembe jutott ma, de arra gondoltam, hogy kicsit női szemmel írok arról, hogy átalakultak a mindennapjaim. Hiszen ma reggel én még pizsamában épp Lujzi ruháit szortíroztam, és próbálgattam rá a szetteket, hogy mit is viseljen a mai nagy napon. Egy unikornisos kis ruhára esett a választásom.

A mostani bejegyzés arról fog szólni, hogy mire NINCS szüksége egy kisbabás anyukának. Ha tehát a nyári leárazásokon szembe jön veletek egy tök olcsó darab, akkor SE vegyétek meg, ha csak nem akarjátok betárazni a szekrényben még jó néhány hónapra.

Rúzs: Korábban sem voltam az a végzet asszonya, de azért néha napján kirúzsoztam a számat, igazán fel tudja dobni egy nő (és a férfiak) napját szerintem. Ha viszont itthon van az ember, és percenként puszilgatja a babáját, akkor elég haszontalan jószággá tud válni egy vadítóan piros rúzs.

Alapozó: A munkába indulás előtt az arckrémen és szempillaspirálon kívül némi alapozó jelentette a 2 perces reggeli sminkelésemet, igazán nem vittem túlzásba. Mostanra azonban a reggeli készülődés tovább korlátozódott az arckrémre és a spirálra, mert hát mi a manónak alapozó, amikor

1: az anyukák a legszebbek a világon

2: úgyis mindenki a gyerekemet nézi

3: itt is érvényes a rúzs pontnál említett puszis elkenődés.

Parfüm: Nem tudom, ki hogy van vele, de a kisbabáknak van a legjobb illatuk a világon. A babás mosószerünk, a fürdetőnk mind szuper és egyben semleges illatú, Lujzi meg nagymamája szerint amúgy is egy édes gyönyörű rózsabimbó, tehát jó illata van, ezért teljesen felesleges mellette a parfümhasználat. Furcsa is, amikor más női rajongói megszeretgetik, mert egyből ráragad a parfümillat.

Óra, karkötő, nyaklánc: A csinos dolgozó nő (ez lettem volna én)szettjéhez hozzá tartozott korábban az óra és néha a karkötő is. Mert bár soha nem voltam egy ékszerrajongó, a jegygyűrűn kívül néha felvettem egy karkötőt is. Mivel Lujza mindent kapargat, megfog, megnyal, megcsócsál, ezért a felesleges kockázatot elkerülve nem teszem ki őrületes nyáltámadásának a holmijaimat.

Magassarkú: Imádtam korábban magassarkúban lenni. Nem nőttem nagyra, meg ugye szépen is áll egy nőnek, egyből más a tartása. Amikor azonban egy 5-6 kilós sószsákot kell tartania, akkor egyből átértékeli az ember lánya a kérdést. Vérzik a szívem, amikor a nyári leárazásokon nézegetem a Zara webshopjában a szebbnél szebb, olcsóbbnál olcsóbb gyönyörű magassarkúkat.. De a téli leárazáson ejtett hibákra (vettem két übercuki darabot, amik azóta is a gardróbban néznek velem farkasszemet) visszagondolva önmegtartóztatok.

Kis női táska: Ami korábban az elengedhetetlen társ volt, azt mára felváltotta a babakocsihoz tartozó pelenkázótáska. Praktikus, mert minden belefér, ráerősíthető a babakocsira.

Hölgyeim, mi kell még?

Rajtam kívül mi kell még? :)